A gyurmázás jelentősége

Miért jó, miért fontos, hogy a gyermek gyurmázzon? Elsősorban, mert a legtöbb gyermek szeret gyurmázni. Mivel számára egy kellemes tevékenység, így észrevétlenül fejlődik minden szempontból.

Fejlődnek a kézizmai, csuklója, hiszen a gyúrás egy izommunka. Mindamellett, hogy erősödik az izomzat, mégse lesz görcsös, mint például az idő előtt ráerőltetett ceruzafogással. A gyurmát úgy gyúrja, fogja, ahogy tudja, nincs szükség erőlködésre.

Fejlődik a szem-kéz koordinációja hiszen, az alakítás során megtanulja egyre jobban összehangolni a kezét és a szemmozgásait. Térlátása is egyre kifinomultabbá válik.

Fejlődik a szín-, forma és arányérzékelése. Észrevétlen tanulhat meg színeket egyeztetni, formákat úgy alakítani, ahogy a belső képeiben megjelenik. Például nem mindegy, hogy a róka füle hegyes vagy gömbölyded, kék vagy vöröses színű, mekkora a feje, füle, farka.

Vizuális emlékezete, figyelme önkéntelenül is fejlődik, hiszen fel kell idéznie magában az adott tárgyat, állatot, embert, akit ő megpróbál megjeleníteni. Minél kisebb egy gyermek, annál inkább önkéntelen a figyelme. Viszont, ha önkéntelenül képes már a figyelmét fókuszálni, onnantól lehet a figyelmét egyre inkább szándékossá tenni.

Erősödik az önbizalma, ha kedvére bánhat az anyaggal. Egyre ügyesebb lesz, egyre jobban tudja alakítani az anyagot, sikerélmény éri folyamatosan, így rájön, hogy ő mire képes.

Megnyugtatja. A kézzel végzett koncentrált tevékenységek és maga az alkotás nyugtató hatású. Bőrkontaktusba kerül egy formázható, puha anyaggal, aminek a formázásába elmélyül – nyilván idegrendszeri érettségének és életkorának megfelelően. 1-6 éves korban nagyon jó hatással van az idegrendszerre.

Ezt elég sok helyen leírják nagyjából, olyan oldalak is, ahol játékokat árulnak. Ott hozzáteszik, hogy vannak erre ilyen-olyan formák, eszközök, hogy gyurmázzon. Nem mondom, hogy ördögtől való, mert minden gyerek más. Én alapvetően abban hiszek, hogy a legegyszerűbb a legjobb. A só-liszt gyurma otthoni alapanyagokból elkészíthető, azonnal alakítható. Alapvetően meg kellene tanulnia a gyerekeknek a gömbölyítés, lapítás, sodrás, csípés technikáját, utána lehet elővenni a kést, nyújtófát, szaggatót. Sőt! Én a gyurmázáshoz kifejezetten nem szoktam elővenni, azt inkább süteménykészítésnél használjuk. Így saját maga tanul meg formázni, a saját fejében lévő képet leképezni. Nyilván, elsődleges cél, hogy élvezze. Akinél ez valamiért nem megy és az eszköz motiválja, annál lehetséges bevetni ezt a módszert is. Azonban, hogy nagycsoportos korára egy emberalakot, állatot nagyjából felismerhető módon tudjon megformálni, ahhoz nem kellenek semmilyen formák, kések, sodrófák, stb. A fent leírt fejlesztő hatásokhoz mindössze motiváltság, jókedv, sikerélmény, rengeteg lehetőség a gyurmázásra és egy adag gyurma kell, semmi más.

Ezt tudom neked megmutatni, elmondani a foglalkozásaimon is. Hogyan, mivel tudod motiválni, fejleszteni a gyermekedet, hogyan tudod érdeklődővé tenni, hogy az óvodában elsőként szaladjon a foglalkozásra, és otthon ne csak a kütyüket szeresse. Gyakorlati útmutatót kapsz, ha eljössz, és ha tanácsot kérsz, szívesen segítek személyesen is.

Olvasd el a só-liszt gyurma receptjét is, ha kedved van kipróbálni a gyermekeddel mindezt teljesen természetes és otthon is fellelhető anyagokból megvalósítva!